::amerigo anzix::

Amerigo Tot új múzeuma Pécsett

2012-01-22T14:05:00.000-08:00

Amerigo Tot 26 alkotása 2011 őszén a pécsi Modern Magyar Képtár nemzetközi gyűjteményének frissen felújított földszinti kiállítóterében kapott helyet.

A kiállításon szereplő műveket Tot 1978-ban ajándékozta Pécs városának. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága 1984-ben a szobrász halálának évében létrehozta az Amerigo Tot Múzeumot a Zsolnay Múzeum épületében. A műveket az intézmény 2005-ben kezdődött és két éven át tartó rekonstrukciója, valamint a Káptalan utca 2009-ben elvégzett felújítási munkálatai miatt évekig nem láthatta a nagyközönség.

Amerigo Tot Múzeum

Pécs, Káptalan u. 4.

K-V: 10-18h

H: szünnap

www.kepzo.jpm.hu

Amerigo Tot album a Bauhaus Archivban

2012-01-20T01:04:00.000-08:00

A berlini székhelyű, 1960-ban alapított Bauhaus-archívumban 32.000 tematikus könyvet tartanak számon. A gyűjteményben a Bauhaus törekvések, így az irodalom, fotográfia, képzőművészet valamint az építészet és dizájn területéről összegyűjtött albumok között szemezgethetünk. Mindezek mellett gazdag és kitűnően rendezett fotóanyag (60.000 felvétel) várja a téma iránt érdeklődőket.
Mától a nemrég megjelent Amerigo Tot album is megtalàlható a Bauhaus archívumban. (A fenti képen Bertold Eberhatd, a könyvtár igazgatója veszi át az ominózus kiadványt.) A gyűjtemény segítségével olyan adatokat találtam, ami óhatatlanul közelebb visz Tóth Imre egykor volt Bauhaus-növendék Dessauban töltött éveinek megismeréséhez.
(Külön köszönet a CHB - Collegium Hungaricum Berlin - munkatársainak mindennemű segítségéért!)

André Kertész és Amerigo Tot

2012-01-17T02:41:00.000-08:00

A Magyar Nemzeti Múzeum és a párizsi Jeu de Paume szervezésében megvalósult André Kertész Retrospektív kiállításhoz kapcsolódó tárlat a Kertész-életmű egyes szakaszainak és honi recepciójának történetét mutatta be. A képek között szerepelt ez a felvétel is, melyen André Kertész és Amerigo Tot látható. A háttérben Borbély Károly, az egykori Művészeti Alap Vigadó Galériájában az 1984-es nagysikerű André Kertész kiállítás létrehozója, és a fotóművész programjainak szervezője, személyes kísérője volt.
Tot kezében az általa mintázott '84-es Tavaszi Fesztivál emlékplakettjét tartja.
Fotó: Schwanner Endre
http://www.andrekertesz.hu

Építész hallgatók Amerigo Tot műtermében 1974

2012-01-07T07:42:00.000-08:00

Ez a felvétel 1974 nyarán készült, amikor néhány budapesti építész hallgató Amerigo Totnál járt a Via Marguttán. Középen a Kereszt, mint tiltakozás (1969) című szobor, jobb oldalon Juhász Tibor látható.) Köszönet Müller Rolfnak a felvételért!

Bacchánsnők a Lazzaroni csokisdobozban

2011-10-07T03:04:00.000-07:00

A Tot hagyaték számomra legkedvesebb darabja ez a Lazzaroni csokisdoboz.
A dobozt kinyitva a negyvenes években készült Bacchánsnő sorozat viasz elemeit találtam. Számos archív felvétel készült a sorozatról, de a dobozból előkerült változat nem szerepel sehol sem.
Következhetett tehát egy olyan izgalmas játék, hogy az apró viasz testrészek megtalálják kapcsolódási pontjaikat. A viasz öntésekor keletkező sorják segítettek a kezek és lábak pontos irányának meghatározásában. A végeredmény 2 figura, amikről egyenlőre nem közlök felvételt. A kompozíció a decemberi kiállításon debütál.

Az Ülő nő szobra

2011-10-06T02:05:00.001-07:00

Újabb Tot mű került bronzba a napokban. A hagyaték "képlékeny" anyagban fennmaradt művei tavaly óta folyamatosan maradandóbb matériában rögzülnek.
A fenti szobor, az Ülő nő viasz formája a '40-es évekre tehető. Kitűnő állapota ellenére a bronzba való ültetés fontos lépés volt a szobor megmentésében. A mű keletkezéséről bővebben a decemberi kiállítás alkalmával írok.

Amerigo Tot Balatonfüreden

2011-10-05T00:53:00.000-07:00

Amerigo Tot többször járt Balatonfüreden, ahol Lipták Gáboréknál vendégeskedett. A látogatásokról Lipták Nyitott kapu című könyvében olvashatunk részletesen:
http://magyar.amerigotot.hu/liptak
A fenti rajz a füredi Lipták-ház vendégkönyvéből való, 1969-ből. Amerigo Tot tihanyi kiállításának idején készült. A lap másik oldalán egy Borsos Miklóst ábrázoló skiccet is találtam. A képre nagyítva kivehető, ahogy a tinta átütött a papíron.

Murális művek tömkelege

2011-09-30T05:17:00.000-07:00

Nem tudom mi állhat a dolog mögött, de a 40-es évek végétől Tot számos murális művet készített Dél-Olaszországban (Bari környékén). Ezek pontos helye sehol sincs rögzítve, elképzelhető, hogy többségük megsemmisült. Mindenesetre javarészt jellegzetesen fekete-fehérek, és a korábban már bemutatott "visszakaparós" technikával készültek. Íme néhány a keresett művek közül:

A new yorki csomag tartalma 2

2011-09-28T06:37:00.001-07:00

A new yorki csomagban a fotográfiák mellett egy George Langnak dedikált Tot rajz érkezett. Az 1966-ban készült, igencsak aprólékos grafikát Amerigo Tot egy emlékkönyvbe rajzolta eredetileg. Az erdő szövevénye már tükrözi az 50-es évek Tot-absztrakcióját, a fejek külön kidolgozottsága pedig a szobrász plasztikában való rajzi gondolkodását mutatja.
A grafika új köntösében a már említett decemberi kiállításon lesz látható először.

Amerigo Tot 102

2011-09-27T01:44:00.001-07:00

Amerigo Tot a mai napon lenne 102 esztendős.
Ez a kép az 1930-as években készült, az ifjú művész látható rajta édesapjával, sashalmi házuknál, a Wesselényi utca 14. előtt.
Az évforduló alkalmas az összegzésre, hogy a szellemi és (mű)tárgyi hagyaték megóvásában milyen lépéseket sikerült idén tenni.
Mindjárt a tavalyi évforduló (2010) után megnyitotta kapuit az Amerigo Tot Emlékszoba (Budai Várnegyed, Táncsics Mihály u. 5.). Az Emlékszoba célja, hogy teret biztosítson az Amerigo Tot hagyaték ezidáig pincékben álló darabjainak és esetlegesen előkerülő műtárgyainak. A program keretein belül 7 szobrot sikerült az eredeti öntőformák alapján újraönteni. Számos személyes tárgy, kiállítási dokumentum is bemutatásra került, ápolva a Mester emlékét.
Az idei évben elkészült az Amerigo Tot album angol változata is, ami a fenti helyszínen tekinthető meg. Ezáltal olyan hiányt sikerült pótolni, aminek igazából a jövőben látjuk majd hasznát, Tot leendő nemzetközi kiállításainak szervezésekor, megvalósításakor.
Szintén a hagyatékban talált újságcikkek digitalizálása (ami egyébként folyamatosan feldolgozás alatt áll) is az idei évre tehetők. Külön köszönet illeti ezen a téren Sümegi Györgyöt (további cikkek megtalálásáért), a Selyemút Nyelviskolát (a fordításokért), és Bors Máriát (a szövegek begépeléséért). Ezek közül itt olvashat a nagyérdemű: www.magyar.amerigotot.hu/bibliografia
Az utolsó hónap tartogatta a legszebb újdonságokat. New Yorkból érkezett a galériába az az ezüstérem, amit Amerigo Tot VI. Pál pápa regnálásának XII. évfordulójára készített 1974-ben. Szintén New Yorkból került elő a George Lang hagyatékból az a grafika, amit Tot a Lang családnak dedikált 1966-ban. Ez utóbbival számos - ez idáig nem ismert - fotográfia is érkezett, melyekkel itt a blogon már találkozhatott az olvasó.
Mikre számíthatunk még az idei évben? A Koller Galéria jóvoltából és az örökösök részéről Cziráki Judit nagylelkű segítségével a fenti újdonságok ideiglenes tárlata lesz látható valamikor decemberben. A részletek miatt érdemes tehát figyelni a blogot.
Buon compleanno Amerigo Tot!

Étterem dekoráció

2011-09-26T08:31:00.000-07:00

A Raffaello óceánjáró plasztikai díszítése (1964-65) után készülhetett ennek a nagy valószínűséggel étteremnek titulálható épületbelsőnek a mennyezeti dekorálása. A Raffaelloról ismert kalász-motívumok itt is megjelennek. Mivel a fotót szintén a George Lang hagyatékban találtam, gyanítom, hogy az egyik Lang által szakértett étterem díszítésével annak idején, valamikor a 60-as évek végén jó barátját, Amerigo Tot-ot bízta meg.
Már korábban ismertem a képet, így a new yorki csomag érkezésekor alig vártam, hogy megfordítsam a fotográfiát, abban a reményben, hogy ott valamilyen feliratot találok. (Tot ugyanis gondos aprólékossággal datálta fotóit, sőt némelyiken még az ábrázolt szobor méreteit is rögzítette.) Csalódnom kellett, mert ezzel a képpel nem így járt el.
A fotó rögzülési helyszíne máig ismeretlen, felületét viszont apró festékpettyek borítják...

Meteor

2011-09-26T06:38:00.000-07:00

Egy hetilapban találkoztam ezzel a Willamette-Meteoritról készült felvétellel (lent) és eszembe jutott Tot Meteor szobra (1954) (fent). Tudomásom szerint Amerigo Tot nem ismerte a lenti meteoritot, csupán saját absztrakciójával merengett el azon, milyen is lehet egy, az űrből érkező forma. A szobor betonból készült, ma Rómában látható Pier Luigi Nervi épülete, a Palazzetto dello Sport (1957) mellett. Az idő erősen rányomta bélyegét. Restaurálásának érdekében az idén már tettem kezdeményezéseket.
(A Willamete-Meteoritot 1902-ben találták az észak-amerikai Oregon államban. Méreteivel a hatodik legnagyobb űrből érkező kőzetnek számít. http://www.amnh.org/)

Műcsarnok, és ami mögötte van

2011-09-26T06:09:00.001-07:00

Amerigo Tot 1969-es budapesti kiállításának rendezésekor készült ez a felvétel a Műcsarnok mögött. Tot szobrait Tihanyban is a szabad ég alá rendezte egy kis időre, nagy valószínűséggel Huszárik Zoltán kedvéért, aki így természetes fényben filmezhette a szobrokat éppen készülő Amerigo Tot filmjéhez.

Macskamadonna

2011-09-22T21:57:00.001-07:00

(Amerigo Tot a Csontok és szemaforok című munkájával valamint Dzsingisz Kánnal és Démoszthenésszel a Glamour 1950. áprilisi számában)

Régóta keresek olyan felvételt, ahol Amerigo Tot híres-neves macskáival látható. A new yorki csomagban végre találtam ilyet. Mellékelek hozzá egy idézetet egy 1954-es interjúból:

"Rendbetettem a szívügyeket, és hazavittem két macskát, az egyiket Dzsingisz Kánnak neveztem el, a másikat Démoszthenésznek, aki pösze, mint egy ember; és nem könnyű érzés, mert amikor megszólal, hallom a kinti macskákat nevetésben kitörni. Megsajnáltam, és lerajzoltam Madonnaként egy gyerekkel, avagy egérrel. A macskák nevettek egy semmiségen, és úgy feldühödtek, mint ahogy a szegények. Épp ezért azt tanácsolom nektek, hogy figyeljetek a macskákra és a szegényekre ebben az időszakban. Én is ezt teszem a műveimben."

Dombormű kerestetik

2011-09-22T05:48:00.000-07:00

A korábban már említett George Lang naplóban, a sorok között akadtam rá Tot egyik domborművére is:
"...Valahányszor a New York-i fürdőszobánk falába épített bas-reliefre nézek, eszembe jut, hányszor hangoztatta Imre, hogy nincs tökéletesebb szobor a kavicsnál, amelyet a természet erői formáltak ki az évmilliók során..."
Az idézett részben szereplő bas-relief a Asszonyok a tengerparton (1946) vagy a Két nő a strandon (1946) című domborművek egyike lehet. Utóbbinak egy másodpéldánya a pécsi Amerigo Tot Múzeumban is szerepel (lent).

Terhes nők áldott állapotban

2011-09-22T01:46:00.000-07:00

Mai első bejegyzésem témáját George Lang naplójában (Terítéken az életem, Vince Kiadó, 2000 - Sárközy Elga ford.) találtam:
"Rómában rengeteget tanultam a képzőművészetekről is, miután összebarátkoztam egy ide szakadt magyar szobrásszal, Amerigo Tottal, magyar nevén Tóth Imrével. Volt idő, amikor azt hittem, hogy Imre kizárólag a saját alkotásait szereti, mert annak, aki megjegyzést tett a szobraira, tanácsos volt a szavaira vigyázni. Egyik korszakában csak terhes nőket mintázott és büszkén jelentette ki: - Az etruszkok óta én vagyok az első, aki ilyet csinál! - Egyszer az egyik vendég, egy magyar filozófus, felkapta Imre macskáját és bedugta valamelyik éppen szülni készülő hölgy gipszformájának ölébe, mondván - Na, Imre, most már végre van valami élet a szobrodban! - Mire a szobrász megpróbálta összetörni a csontjait. A filozófus azonban gyorsabb volt és elszökött, így hát Tóth utána eredt, és a Via Margutta-beli lakás negyedik emeletéről a Piazza del Popolóig kergette, mit sem törődve azzal a kis részlettel, hogy egy szál alsónadrágban van.
Amerigo olyan meggyőző erővel adta elő művészi elveit, hogy még azt a különös ötletét is képes voltam elhinni, melyet a Museo Barracca ókori görög szoborgyűjteményét tanulmányozva fejtett ki nekem: - Tudod, Gyuri, a görög anyák valaha addig csodálták a nagy szobrászok márványfiguráit, hogy végül maguk is hasonlóan tökéletes csecsemőket kezdtek világra hozni."

A terhes nő (1948)

Amerigo Tot a az Ülő terhes nő (1948) gipszének faragása közben.

A new yorki csomag tartalma 1

2011-09-21T03:45:00.000-07:00

Ígértemhez híven a Lang-hagyatékból érkezett fotókból szemezgetek a napokban.
Az izgalmasabbnál izgalmasabb felvételek közül a mai napra ezt az 1966-ban készült fotográfiát (© Ramosini) választottam. A képen Tot egyik betondomborművének zsaluzatát láthatjuk közvetlenül az öntés előtt. A fotó párjaként megkerestem az archívumból a kész domborműről készült rögzülést (középen). Maga a mű Bariban (Olaszország) található, de nincs pontos adatunk a hollétéről. Ez idő tájt Amerigo Tot számos hasonló reliefet készített (Olasz Autóklub, Róma, Montescaglioso (azóta lebontották) illetve Verdi Színház, Brindisi (lent)).

Csomag New Yorkból

2011-09-20T04:51:00.001-07:00

A mai napon várva várt küldemény érkezett New Yorkból. George Lang (Láng György) hagyatékában talált Amerigo Tot vonatkozású fotográfiák, újságcikkek kerültek Magyarországra. Köztük egy eddig ismeretlen grafika is, ami a Mester születésnapján kerül nyilvános bemutatásra. (Erről bővebben szeptember 27-én írok.)

A fotók közül a legbecsesebb az a lent látható, Vietri-periódusban készült archív felvétel, amely Tot ezidáig nem ismert tányérjait, vázáit rögzítette.
A new yorki csomag kielemzése után további érdekességekre lehet számítani. Érdemes tehát visszalátogatni (nem csak a napokban), mert nap mint nap próbálok újdonságokkal szolgálni.

Tot szobrok Frascatiban

2011-08-23T01:10:00.000-07:00

Ezen a Frascatiban, Nicola Simbari festőművész kertjében készült archív felvételen (fent) akadtam rá Tot 1962-ben, a XXXI. Velencei Biennáléra készült szobrára. A Nicola visszaemlékezéseiben 3 Tot szoboról ír amik a villája kertjében álltak (lent). Hollétük azóta ismeretlen.

Murális mű - Bari - 1958

2011-08-22T13:21:00.001-07:00

Ezen az archívumban talált fotón Tot egyik Bariban készült murális műve (1958) látható. A fotó ketté lett vágva, így a hátoldalon található fotográfus pecsétje is. A képet nézegetve arra lettem figyelmes, hogy a felületére átnyomódott Tot kézírása, ami valami ilyesmi: Dertinata -- Anénte -- 7911 -- 38 -- 00 és fejjel lefelé: foto Mastrorilli Bari.

Amerigo Tot és Eva Fischer - 1957

2011-08-10T08:26:00.000-07:00

Ez a felvétel 1957. szeptember 4-én készült Rómában, a Via Marguttán. A képen Amerigo Tot és Eva Fischer látható amint Tot egyik falfestményének tusvázlatait "teregetik" a műterem udvarán. (Erről a napról egész fotósorozat készült 6x6-os fekete/fehér síkfilmre.)

VI. Pál pápa érme 1974-ből

2011-08-10T02:29:00.000-07:00

Ezt a pünkösdi ezüst érmét (48x38mm) VI. Pál pápa regnálásának XII. évfordulójára emlékezve 1974-ben készítette Amerigo Tot. A lapján maga a pápa látható profilból, a verzájára pedig az Utolsó vacsora jelenetét mintázta meg a mester. Mindkét ábrázolást nagyobb méretű tanulmány-dombormű előzte meg, melyek gipszei az Amerigo Tot Hagyatékban találhatók Fehérvárcsurgón.

Hangtár menüvel bővül a honlap

2011-01-07T23:37:00.000-08:00

Új tartalommal bővül az amerigotot.hu honlap, nevezetesen a HANGTÁR menüponttal ahol barátok visszaemlékezéseit hallgathatjuk meg Amerigo Totról.

A folyamatosan bővülő hangtár célja, hogy rögzítse a Tóth Imréhez kapcsolódó személyes történeteket, anekdotákat.

A menü leghamarabb február elejétől lesz elérhető.

Kass János és Amerigo Tot

2011-01-04T07:33:00.000-08:00

Bánki Veronikától kaptam ezt a felvételt a következő képaláírással:
"A kép 1980 tavaszán készült (fotó: Szelényi Károly), az én lakásomban. Balról jobbra: Kass János, én, egy újságíró hölgy, aki már rég meghalt (a Nemzetnél dolgozott, a Kútvölgyiben ismerte meg Imrét), Imre és Szelényi Kati, Károly első felesége."

T. Karácsony Emmy római emlékei Tóth Imréről

2011-01-03T04:43:00.000-08:00

Sümegi György bukkant T. Karácsony Emmy Virághegy című könyvében a művésznő azon írására, melyben a fiatal Tóth Imrére emlékezik. A teljes szöveg elolvasható a honlapon, az alábbi linkre kattintva:
http://magyar.amerigotot.hu/karacsonyemmy

Tot kerámiák Rómában - Galleria IUNO

2010-11-28T02:56:00.000-08:00

Amerigo Tot Vietriben készült munkáiból nyílt kiállítás a Rómában, a Galleria IUNO-ban (Via Ridolfino Venturi 35/37 00162 Roma). A bemutatott csempeképek 1952-ben készültek a jellegzetes "visszakapart" technikával. A kiállítás felrakásakor készült izgalmas képek a csempék hátlapjait is megmutatják.
A tárlat 2011. január 11-ig látogatható. További információ a galéria honlapján olvasható:
www.iuono.it/galleria
Köszönet a Koller Galériának a fényképekért!

Újabb Tot-Galéria

2010-10-20T12:58:00.000-07:00

2010. szeptemberében Pécs és Fehérvárcsurgó után immáron Budapesten is állandó kiállításon láthatók Amerigo Tot szobrai, személyes tárgyai. A budai várnegyedben működő Koller Galéria, Tot egykori háza ad otthont az életmű legmarkánsabb szobrainak, domborműveinek. Az alkotások mellett a mester szerszámaival és a róla készült archív fotókkal is találkozhatunk, ha felsétálunk a Várba, a Táncsics Mihály utca 5-be.

Gipszek --- Bronzba

2010-09-12T03:58:00.000-07:00

2010 nyarán Amerigo Tot Örökösei és a Koller Galéria jóvoltából 6 Tot szoborot sikerült az eredeti gipszek alapján bronzba önteni. A munkálatok Nagy Károly bronzöntő műhelyében készültek, gondos odafigyeléssel, hogy a szobrok megszólalásig olyanok legyenek, mint ahogyan Amerigo Tot azokat elképzelte. A cizellálás és a megfelelő patinázás után így az igen csak sérülékeny gipszek mellett az ércbe öntött plasztikák is őrzik a Mester kéznyomát.

Újabb ismeretlen mű - Vietriből

2010-04-12T09:29:00.001-07:00

Amerigo Tot 1948-52-ig Vietri sul Mare-ban, a V. Pinto kerámia-manufaktúra igazgatója volt. Az agyagedényeiről híres városban a mai napig megőrizték a kézi formázás és mázazás technikáját. Mi több az üzemek is szerrel-közzel úgy néznek ki, mint új korukban.

A Pinto manufaktúra falán látható Tot murális műve, ami valószínűleg a fenti időszakra tehető. (Ez idő tájt több hasonló technikájú műve készült, főleg dél-Olaszországban.)

Eddig nem közölt érmek, plakettek

2010-02-11T03:52:00.000-08:00

Ezidáig általam nem ismert, Amerigo Tot által készített érmekről, plakettekről kaptam felvételeket a minap. Noha korábbi gyűjtéseim során elsősorban a szobrokra koncentrálam, idén a szobrászi munka égisze alá csoportosítható plasztikákat ill. kerámiákat is a szobrászati életmű szerves részeként próbálom kezelni, összegyűjteni, beazonosítani.

Tot és a legendás Alfa Romeo

2010-02-10T01:36:00.000-08:00

Sok anekdotát, számtalan mendemondát hallottam már Amerigo Tot legendás Alfa Romeojáról, most végre egy fénykép is előkerült Foyta Jánosné archív gyűjteményéből.

Újévi visszatekintő és jövőbenéző

2009-12-31T08:29:00.000-08:00

Emlékszem amikor 2007-ben a Mappák Rómából című Amerigo Tot tárlat után először beszéltem a 2009-es Emlékév lehetőségeiről. Elindultak a kutatások, kezdett kirajzolódni egy lehetetlen küldetés lehetséges beteljesítése. Sok bizonytalan pont az életműben, de legalább annyi értékes ember, aki önzetlenségével, emlékeivel segítette az Amerigo Totról alkotott kép teljesebbé tételét.

Emlékszem az Éri Istvánéknál töltött estére, bíztató szavaira, az általa felvázolt, bejárandó útra, hogy hol kezdjem a kutatást, kivel vegyem fel a kapcsolatot. Figyelmeztetett az idő rövidségére, az alig több mint egy esztendő alatt felkutatandó műtárgyak, emlékek végeláthatatlan sorára. Aztán kezdett összeállni a mozaik apró, sok esetben töredékinformációkból, olykor egy ócskapiacon fellelt könyv megsárgult lapjairól, egy-egy fiókban felejtett levélből.

Sokszor említettem már, és most is ezt írom: a technika nélkül, a digitális világ segédeszközei híján aligha lett volna esélyem az idáig elvégzett feltérképezésre. A Major Máté által 1970-ben még lehetetlennek vélt munka - hála a világ fejlődésének - mára átláthatóbbá, könnyebben csoportosíthatóbbá vált.

Többek között a világhálón való publikálás, az Amerigo Tot honlap elindítása révén a világ 35 országában, nagyjából tizenkétezren követték nyomon a kutatások eddigi alakulását. Sokan kerestek meg: műgyűjtők, galeristák, szimpla műélvezők, hogy tulajdonukban van egy-egy Tot mű. Az ő jelentkezésük nélkül hiányos maradna az életmű bemutatása.

(folyt. köv.)

A római FAO-pannók

2009-12-07T13:09:00.000-08:00

Az olasz kormány megbízásából Amerigo Tot az 1950-es években öt pannót készített az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) részére. A munkákat a szervezet székházának öt ajtaján helyezték el. Az olasz kormány meghívására a FAO 1951-ben Washingtonból Rómába tette át székhelyét a Circo Massimo és a Terme di Caracalla közötti területen épült Gyarmatügyi Miniszteriumba, amely a vilagháborút követően érthető okokból elvesztette eredeti funkcióját. Az épületben nem volt olyan konferncia terem és nagy tanácskozó termek, amelyek megléte a FAO műkodéséhez elengedhetetlenek, így került megépítésre az úgynevezett "A" épület, amely első emeletén két nagy tanácskozó terem, a Green és Red Room (az elnevezések a tanácskozó termekben levő szekek és fotelek bőrkárpitjainak színére utalnak), a második és harmadik emeleten pedig a konferencia terem került kialakitásra. Ezt a berhuházást teljes egészében az olasz kormány fizette és menedzselte.

A Zöld és a Vörös Termet egy közös előtérből (lounge) lehetett megközelíteni. Ennek a folyósónak a bejárati ajtaját és a két terembe nyíló két-két ajtó díszítését Amerigo Tot keszítette el beige színű formica lemezre, a Termini Pályaudvar homlokzati díszéhez hasonló nonfigurativ motívumokat karcolva rá.

1982 körul a Zöld és Vörös Terem felújítasa soran ezeket az ajtokat leszerelték. A renoválást a svéd kormány finanszírozta, így az előtér Scandinavian Lounge elnevezést kapott svéd bútorzattal és díszítéssel. A leszerelt ajtókra az olasz kormány nem tartott igenyt, így a FAO a pincében tárolt ajtókat kiadta magántulajdonba. Terjedelmük miatt az ajtók nem, hanem csak a Tot által készített panelek kerültek Magyarországra. 1983 végen a paneleket az eredeti ajtókhoz hasonló keretbe foglaltatták. A pannók sokáig a TOT Oktatási Központ termeiben voltak láthatók. A nyolcvanas évek végen a művek innen is elkerültek.

Az öt pannó mindegyike négy elemből, azaz ajtószárnyból áll, méretük 220 x 220 cm.

(A fent lejegyzetteket a pannók megmentője, jelenlegi tulajdonosa jóvoltából közlöm.)

Az ötvenes években Tot számos hasonló felfogású művet készített. A hagyaték vázlatai, monotípiái, pasztellképei és nem utolsó sorban akkor készült murális alkotásai is ezt a formarendet követik. Joggal lehet tehát önálló periódusként kezelni ezeket az alkotásokat.

Könyvbemutató

2009-12-04T22:20:00.001-08:00

2009. december 8-án, kedden 19 órakor
az iF Kávézóban (IX., Bp. Ráday u. 19.)
kerül nyilvános bemutatásra Amerigo Tot életmű-albuma.
A könyvet Antall István a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője méltatja.
Az album műhelytitkairól, a könyv elkészüléséről, az adatgyűjtésről
és sok érdekességről Nemes Péter a könyv szerkesztője beszél.
A bemutató után ételkóstoló Amerigo Tot kedvenceiből.
Majd filmvetítés: Michael Hodges: Máltát látni és meghalni (The Pulp) Amerigo Tot szereplésével.
Az iF Kávézóban a rendezvény ideje alatt megtekinthetők Amerigo Tot Pietro Aretino reneszánsz költő szonettjeihez készült vázlatai, illusztrációi.
Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Tot a piacon

2009-11-28T07:36:00.000-08:00

Nem kell messzire utazni, hogy Tot kézjegyével ellátott művel találkozzon az ember. Az Ecseri piacon a szinte tömegterméknek számító Három leszboszi nő szita-technikával készült változatába botlottam. Amerigo Tot egyedi grafikáit sorszámmal látta el és csak a legritkább esetben folyamodott a szitához. Leggyakrabban kőnyomatok és monotípiák kerültek ki keze alól. A fenti grafikán csupán a szignója látható. Gyanítom, hogy szeriális műről van szó, még az is elképzelhető hogy műkereskedelmi fogás.

A Budapesti Tavaszi fesztiválra készített plaketten Tot saját kezét örökítette meg, melyen a híres, Picasso által megörökölt hüvelykujj is megjelenik. Tot elképzelése szerint minden évben eggyel több barkaág került volna a kézbe, szimbólikusan utalva a Tavaszi Fesztivál-sorozat évfolyamára. A plakett alapján vert érem is készült. Ezt a példányt a Petőfi Csarnok piacán találtam, magassága 2,5cm.

Az 1969-es debreceni kiállítás fotóarchívuma

2009-11-17T01:49:00.000-08:00

A Debereceni Városi Könyvtár Helytörténeti Fotótára virtuális kiállítást készített Amerigo Tot 1969 októberében, Debrecenben rendezett tárlatáról.
Az épp abban az évben alakult a Fotótár Dokumentációs Stúdió néven rögzítette az eseményt. A 40 éve készült felvételekből most virtuális galéria készült, amely az alábbi linken érhető el:
http://www.dbvk.hu/egyebek/amerigotot/

Néhány kép ízelítőül:

Pletyka a légyről

2009-11-03T04:58:00.000-08:00

Kerezsi Nemere kapta lencsevégre, amint a fehérvárcsurgói Amerigo Tot Emlékhely 'asszonyai' egy légyről pletykálnak.

Őfelsége új "ruhája"

2009-10-27T04:43:00.000-07:00

Amerigo Tot 1962-ben, a XXXI. Velencei Biennáléra készítette el az Őfelsége, a Kilowatt című szobrát. A szobor eredetileg hungarocellből készült. A felületét Tot sajátosan 'perzselte', hogy az így keletkezett felület bronzba átültetve még izgalmasabb legyen.

A Biennálén a szobor az Olasz Pavilon előtt volt felállítva:

A művet 1969-ben Tot magyarországi kiállítás-turnéján itthon is megcsodálhatta a nagyérdemű. Először 1970-ben - mint az Apátsági Múzeum tulajdona -, a tihanyi templom mellett lett felállítva, majd az egyház tiltakozásának eredményeként a Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága a Veszprémi Egyetem "A" épülete mellett talált a szobornak méltó helyet.
Az azóta eltelt idő alatt a mű talapzata erősen megrongálódott:

A talapzatot idén ősszel felújították. Dicséretes dolog a korrózió elleni védelem, de úgy érzem, valamitől megfosztották a szobrot. Kevesebb lett tőle.
A túlzottan sterilre sikerült plintosz patinavesztetten áll. A felújítással eltűnt az alépítmény beton-jellege, amit Tot nem véletlenül készített egykor a kor újra felfedezett anyagából.

1969-ben, a Műcsarnokban már az 1962 óta eltelt 7 év patinájával egyetemben mutatta be Tot a közönségnek a szobrot. Kérdéses, hogy a nemrég elkészült műanyaggal bevont betonra hasonló cirádákat rajzol-e majd az idő:

Lakner László plakátterve

2009-10-23T07:57:00.000-07:00

Lakner László 1964-ben járt először Olaszországban. Akkor a Velencei Biennálén Robert Rauschenberg művészete nagy hatással volt rá.
Amerigo Tot a fiatal Laknerről elismerően nyilatkozik, sőt mi több 1969-es budapesti kiállításának plakátját is vele készítteti. Fent a plakát terve látható.

A Föld füle fekvőben

2009-10-23T07:41:00.000-07:00

A fenti képen A Föld füle című szobor látható a Ludwig Múzeumban való elhelyezés előtt. Lent egy archív felvétel 1982-ből a Vigadóban fekvő szoborról.

Kamondy László Exa II-vel készült felvételei

2009-10-22T09:24:00.001-07:00

Az IL POLIEDRO hasábjai

2009-10-22T08:54:00.000-07:00

Kamondy Imre jóvoltából további érdekességekhez jutottam. Többek között az IL POLIEDRO című lap 1965. szeptember-i számának (no. 9) egyik példányához.

A lap Amerigo Tot különkiadásnak is tekinthető. Mindjárt az első cikk képmellékletében a Raffaello óceánjáró lépcsőjén készült - eddig általam nem ismert - felvételbe "botlottam":

Néhány oldalt lapozva a Tiltakozás-sorozat (lásd lejjebb: Cosimo Boccardi fotómontázsai) Fajvédő (1960-62) című szobra alatt a képaláírásban az áll: Lionello Venturi tulajdona:

Az egyik utolsó közös Doreen portréfotó is szerepel a lapban:

Megjelent: AMERIGO TOT album

2009-10-09T06:47:00.000-07:00

Elkészült az Amerigo Tot szobrászművész életművét bemutató könyv 20 sorszámozott, kézi kötésű, keménytáblás, egyedi változata. Megrendelhető a nemespeter@amerigotot.hu címen.

A könyv rendelői ajándék Tot textiltáskát kapnak ajándékba.

Párhuzamos konstrukciók a Ludwig Múzeumban

2009-10-06T02:34:00.000-07:00

AMERIGO TOT
Párhuzamos konstrukciók
címmel nyílik kiállítás Budapesten a Ludwig Múzeumban
2009. október 8-án, 19:00-kor.

Kiállító művészek:
Csoszó Gabriella, Dabi István M. - Kerezsi Nemere, Kis Varsó, Menesi Attila, Várnai Gyula valamint Erhardt Miklós m.v.

A kiállítás megtekinthető:
2009. október 9 - 2010. január 3.
kedd-vasárnap: 10-20h
1095 Bp., Komor Marcell u. 1.
info@ludwigmuseum.hu
www.ludwigmuseum.hu

Emlékünnep

2009-09-24T02:01:00.000-07:00

Fehérvárcsurgó Községi Önkormányzat
Tisztelettel meghívja Önt
Amerigo Tot születésének 100. évfordulóján
tartandó ünnepélyes megemlékezésre.

Program:

11:00
A megemlékezés ünnepélyes megnyitója
Beszédet mondanak:
Dr. Bereczky Loránd
a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Budapest
Schmidtné Cser Viktória
Fehérvárcsurgó Községi Önkormányzat polgármestere
verset mond: Bobory Zoltán
a Szent István Művelődési Ház igazgatója
zenei műsort ad: Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola, Bodajk
(Helyszín: Károlyi-kastély / Petőfi utca 2.)

11:30
Amerigo Tot grafikáiból rendezett kiállítás megnyitója
Megnyitja: Szemenyei Imréné
az Amerigo Tot Emlékhely alapítója
(Helyszín: Károlyi-kastély / Petőfi utca 2.)

14:00
Ünnepi Istentisztelet
Igét hirdet: Jákob Judit Ibolya
Református Lelkész Asszony
(Helyszín: Református Templom, Petőfi u. 9.)

Utána:
Megnyitó Amerigo Tot hagyatékából
Megnyitja: Jakab János
Református Tábori Lelkész
(Helyszín: Református Gyülekezeti Ház)

15:30
Az Amerigo Tot Emlékhely megtekintése
Koszorúzás az Emlékoszlopnál
(Helyszín: Amerigo Tot Emlékhely, Deák Ferenc u. 9.)

16:00
Orgonahangverseny
Közreműködik: Tóka Szabolcs orgonaművész,
a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója, Székesfehérvár
(Helyszín: Római Katolikus Templom, Petőfi u. 26.)

Megemlékezés

2009-09-24T01:54:00.000-07:00

Amerigo Tot 100. születésnapjának előestéjén
2009. szeptember 26-án 16.30-kor
baráti megemlékezést tartunk Budapesten,
a Farkasréti temetőben.

Beszédet mond:
Rózsa Gyula kritikus
és
Gyémánt László festőművész.

Szeretettel várjuk Önt és családját a temető főbejáratánál található 1-es parcellánál.

A művész rokonai, barátai és tanítványai

Újabb kutatási terület

2009-07-29T09:06:00.000-07:00

Giancarlo Vigorelli: Amerigo Tot: Il Tavoliere című, 1956-ban megjelent írásából - Votisky Anna fordításának, és Tiszóczi Tamás korrektúrájának jóvoltából - kiderül, hogy Tot murális műveit Bariban, a San Nicola kápolnában, továbbá, Leccében, Foggiában kell keresni. (A cikk teljes terjedelmében elolvasható a www.magyar.amerigotot.hu/bibliografia oldalon.)

Egy kis statisztika

2009-07-17T12:02:00.000-07:00

A Google Analytics segítségével napi lebontásban követhető nyomon a www.amerigotot.hu honlap nézettsége. A statisztika a területi bontástól a honlapon töltött átlagos időig közöl adatokat. Ezek alapján heti 250-300 fő kiváncsi Amerigo Tot-ra Norvégiától Lengyelországig Magyarországtól Amerikáig. A legtöbben a Galériára és az Életrajzra kiváncsiak, ami átlagosan 53%-ot jelent. Ezt követi a Bibliográfia 10%-kal, köszönhetően a heti rendszerességgel frissülő adatoknak. Az Életmű menü látogatottsága átlagosan 7%-os. A blog újraindítása is százas nagyságrendbe sorolja a hetente ide látogatókat. Megéri feliratkozni rendszeres olvasónak is, mert napi rendszerességgel frissül az Amerigo Tot életmű-kutatás, illetve azok eredményeinek közzététele.

A rotterdami 'Termini'

2009-07-17T08:21:00.000-07:00

Palásti László: A római Montmartre című 1963. január 19-én megjelent cikkében található egy érdekes Tot megjegyzés a Termini-vel kapcsolatban:
"...Visszatérve a Terminire, büszke vagyok rá, hogy a rotterdami építészeti főiskolán a reliefemről készült makett segítségével 'tanítják' a Terminit."
Mario Bologna könyvében a makett létezését fotó is bizonyítja:

(A cikk teljes egészében elolvasható a www.amerigotot.hu-n, a bibliográfia menüben.)

Folytatás

2009-07-16T13:38:00.000-07:00

A mai nap úgy határoztam, hogy a magyarországi kutatómunka eredményeit itt is közzé teszem. Elsősorban azért, mert az olaszországi bejegyzések végett új irányt vett mind az archívumban, mind a hagyatékban illetve magángyűjteményekben lévő szobrok felkutatása. (A bejegyzésekre sok esetben reagált egy gyűjtő, vagy egyszerűen inspiratív volt az Amerigo Tot Emlékév eseményeit nyomon követők számára.) Másrészt, mint az most már igencsak szembeötlő, napi rendszerességgel bővül a napvilágra kerülő Tot anyag. Az aktualitás híreket tehát ezek után is a blog nyújtotta lehetőségekkel próbálom tálalni.

2009-07-07T22:41:00.000-07:00

Az olaszországi kutatások kiemelt támogatója a Balassi Intézet.

Összegzés

2009-06-30T05:17:00.000-07:00

Az olaszországi kutatás utolsó napján összeszámoltam néhány adatot. Gyüjtéseim során nagyjából 1500km-t utazva, 7 város köztereit bejárva, 40 Tot művet felkeresve 1600 felvételt készítettem. A szobrok pontos méreteit, anyagát, állapotát rögzítettem.

Kutatásaim során csak néhány helyszínre nem jutottam el. A római Külügyminisztériumból nem kaptam fényképezési engedélyt a mennyezeti dombormű rögzítésére, Reggio di Calabriában a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztériumból nem kaptam választ az Aspromonte című szobor illetve néhány Tot dombormű ügyében. Montescaglioso és Brindisi városát idő és pénz szűkében sajnos ki kellett hagynom, mint helyszínt. A Vatikáni Múzeumban a Tot műveinek otthont adó terem lezárása miatt csak a múzeum fotóarchívumától kaptam segítséget.

Rómában az Akadémia segítségével sem sikerült megtalálnom azt a galériát a Trastevere negyedben, ahol 3 Amerigo Tot művet árulnak.

Mindent összevetve, a kutatás az eddig ismert adatok pontosításában és a művek jelen állapotának felmérésében tett nagy lépést. A szobrok restaurálása, mint azt korábbi bejegyzéseimben már írtam, időszerű lenne. A hagyaték Magyarországra kerülése már folyamatban van. Következő lépésként a bemutatásukat szolgálló méltó helyszín kialakítását tartom elengedhetetlen feladatnak.

Végezetül köszönettel tartozom mindazoknak, akik Magyarországról és itt Olaszországban segítségükkel hozzájárultak a kutatások eredményességéhez. Köszönöm Cziráki Juditnak, Mélyi Józsefnek, Tóth Károlynak, Kovács Péternek, a Római Magyar Akadémia munkatársainak, Dr. Giuseppe Centronenak, Hajdu Katalinnak, Roberto Martorellinek, Sergio Buoncristianonak, Vincze Margitnak, Claudio és Loredana Mirabellinek és Jankovics Anitának.

A Stazione Centrale mennyezetének domborművei

2009-06-29T14:21:00.000-07:00

A nápolyi Stazione Centrale, azaz Központi Pályaudvar Olaszország hatodik legnagyobb állomásának számít. Az 1954-60-ra datálható és többek között Pier Luigi Nervi nevével fémjelzett pályaudvarhoz is kötődik valami Tot életművéből. (Nervihez valószínűleg baráti szálak kötötték Amerigo Tot-ot, több közös munkában is részt vettek: Palazzetto dello Sport - Meteor, Palazzo dello Sport - Geometrikus izmok.)

A fényképarchívumban találtam néhány képet az állomás mennyezetére tervezett domborműveinek terveiről:

Sőt Tot egyik interjújában említést is tesz a tervek kivitelezéséről is, mely szerint a beton mennyezetre műanyagból öntött, vagy préselt elemek kerültek rögzítésre. Ezt egy 1960-as fénykép is alátámasztja:

Ki tudja miért, a mű végül nem készült el. Mint az az állomás mai fotóján jól látható, a háromszögletű rácsszerkezet üresen maradt. Valószínűleg pénzügyi problémák húzódhattak a háttérben. (Az elkészült panelek hollétét is homály fedi.)

Terített asztal Bariban

2009-06-28T12:43:00.000-07:00

Kicsit merészen vágtam neki a Cosenza-Bari közti 4 órás buszútnak, azzal a reménnyel, hogy megtalálom az Amerigo Tot által készített Il Tavoliere című dombormű-sorozatot. Támpontként szolgált a műveknek otthont adó bank egykori neve (Cassa di Risparmio delle Puglie), valamint egy archív fénykép az épület bejáratáról:

Cosenzai vendéglátóm segítségével a bank mai nevére és címére is fény derült: Banca Carime, Via Alessandro Maria Calefati 104.

A helyszínre érve egy teljesen átépített bejárat fogadott.

A 10db 71x71cm-es bronz dombormű a bank bejáratának jobb és bal oldalán került elhelyezésre.

Tot 1955-ben kezdte mintázni az Il Tavoliere domborműveit. Elmondása szerint azoknak a pugliai földműveseknek kívánt emléket állítani, akik gépi eszközök nélkül, tradicionális módszerekkel művelték földjeiket, vizeiket. Megjelenítette a favágók, aratók, köpülők, halászok és olajbogyó szedők szokásait, közészőve a hiedelmeik, az erdei nimfák történetét. A Tavoliere nem csak Puglia sík területére utal, hanem a terített asztalra, a földművesek, halászok munkája által az asztalra kerülő javakra is.

A táj mai képe gyakorlatilag a domborműveken megjelenített természeti háttérnek felel meg. Legszembeötlőbb a trullik jelenléte, amik olyan kőből rakott, a termény tárolására szolgáló építmények, amelyek manapság nem csak rendeltetésük szerint működnek, hanem turisztikai látványosságként, kibérelhető lakásként is funkcionálnak.

Az elszakadt lànc

2009-06-25T12:52:00.000-07:00

Olaszorszàg dèli rèszèn, Ròmàtòl 250km-re talàlhatò Cosenza. A vàros nagy hangsùlyt fektet a modern szobràszat bemutatàsàra, hiszen olyan alkotòk szobrai èkesìtik utcàit, mint Giorgio De Chirico vagy Mimmo Rotella. Az alkotàsok talapzatàn gombok segìtsègèvel tovàbbi informàciòt kaphat a befogadò a szobrokròl ès az alkotòikròl.

Pàr kilòmèterrel arrèbb, Cosenza òvàrosànak szèlèn a Piazza Bandiera. A tèr nevèt arròl a testvèrpàrròl kapta, akik èszak- ès Dèl-Olaszorszàg ùjraegyesìtèsèn fàradoztak, ès akiket 1844. jùlius 25-èn ezen a helyen fogtak el ès vègeztek ki.

Ezt a helyet Vallone di Rovitonak hìvjàk, ahonnan egy dombon vezet fel az ùt Amerigo Tot 1972-ben kèszìtett szobràhoz, ami a Bandiera fivèreknek (Attilo ès Emilio Bandiera) àllìt emlèket.

A szobor cìme: Az elszakadt lànc.

A kissè elhagyatott tèren a nem kevèsbè elhanyagolt alkotàs fogadott. (A Piazza Bandieràn, a domb aljàn egy helyi asszony nem is hallott mèg Tot szobràròl.)

Az alkotàs vàzlata mèg 1948-ban formàlòdott meg Amerigo Tot kezei nyomàn:

A felàllìtott szoborral nem igazàn foglalkoznak azòta, àllapota is igencsak siralmas. Oldalàn sok helyen maroknyi lyuk tàtong. Az èvek szèpen lassan felemèsztik a vasbòl hegesztett emlèket.

A talapzat is foghìjas.

Pietro Aretino és Amerigo Tot

2009-06-23T06:14:00.000-07:00

Mivel a mai napra nem sikerült megkapnom egy fényképezési engedélyt, úgy döntöttem, hogy más témakör után nézek.

Tot illusztrátori oldaláról még úgyis kevés szó esett, Rómában pedig van egy-két ehhez kapcsolódó képi, történeti adalék.

Kezdjük mindjárt egy kicsit távolabbról. Van Rómában egy tér: Piazza Pasquino. Nevét arról a hellenisztikus márvány szobortorzóról kapta, amit Caraffa nápolyi kardinális 1501-ben a Palazzo Braschi (ma Orsini palota) oldalán felállíttatott. A szobor valójában egy 2 figurából álló szoborcsoport a Kr.e. III. századból: Menelaosz spártai királyt ábrázolja Patroklosz holttestét karjában tartva.

A szobor római változata Firenzében látható:

A Pasquino szoborcsoport a "beszélő szoborként" híresült el, lévén, hogy Róma polgárai szatírikus verseket, irónikus poémákat helyeztek el a torzó talapzatán. Olaszországban éppen ezért az ilyen hangvételű verseket pasquinátáknak hívják, és a plintosz tanúbizonysága szerint ezt a szokásukat a mai napig űzik:

Az 1500-as évek elején élt Rómában egy fiatal költő: Pietro Aretino.Agostino Chigi bankárnál lakott, majd a pápai udvarba került. Már fiatalon komoly hírnévre tett szert szatíráival és gúnyverseivel, amelyeket a hagyományoknak megfelelően a Pasquino szoborcsoportra függesztett fel. Aretino 1527-ben Velencébe költözött, ahol haláláig pompás palotában élt szoros kapcsolatban kora nagy művészeivel, Tiziano Vecellioval, Sebastiano di Piombóval.

Tiziano több festményen is megörökítette a kor híres publicistáját.

De hogy kerül Amerigo Tot a képbe? Nem messze a Via Marguttától, Tot otthonától található a Pasquino beszélő szoborcsoport párja: a Babuino. 1957-ben helyezték vissza a Via Babuinora, és gyakorlatilag ugyanazt a szerepet töltötte be, mint a Pasquino.

Talán ettől a szobortól ihletve Tot 1965-ben illusztrációkat (13) készít Pietro Aretino erotikus verseihez. A grafikai sorozatot tanulmányrajzok előzték meg. Ezek ma a fehérvárcsurgói hagyatékban találhatók.

Geometrikus izmok

2009-06-22T06:04:00.000-07:00

A Palazzo dello Sport (Sportpalota), mai nevén PalaLottomatica 1956-60 között épült Pier Luigi Nervi és Marcello Piacentini építészek tervei alapján. A 11.200 fős csarnok a XVII. Nyári Olimpia egyik színhelyéül szolgált. A lelátón körbefutó mellvédek egyikén Amerigo Tot Geometrikus izmok című 1959-60-ban készült 2,1x20m-es, kék mázas terrakotta domborműve kapott helyet.

Az Alagút és a Termini-fríz formavilágát követő dombormű kisebb egységekből áll össze. Mélysége 21cm. Tecnikailag kiemelném az íves mellvédre helyezett elemek bravúros illesztést. Tot 1948-52 között Vietriben eltöltött keramikus éveinek szakmai tapasztalata koncentrálódik ebben a műben.

A szobor állapota egy-két csorbulást leszámítva jónak mondható.

Az igazság útján

2009-06-21T11:08:00.000-07:00

A mai nap Dr. Giuseppe Centrone ügyvéd úrhoz voltam hivatalos Cassinoba. Tot örökösei őt bízták meg 1984-ben, hogy a hagyaték zökkenőmentesen kerüljön Magyarországra. Azt hiszem, Tot művei a lehető legjobb kezekbe kerültek akkor.

Dr. Centrone és felesége Hajdu Katalin olasz-magyar ügyvédi irodát vezetnek Olaszországban. Műértők is egyben. Az akkori olasz törvények értelmében az 50 évnél korábban keletkezett alkotásokat lehetett csak Rómából Budapestre szállítani. Tot bauhausos pasztelljei (3 mű) tehát kívül estek a 'korhatáron'. Azokat Dr. Centrone a Római Magyar Akadémia akkori igazgatójára bízta, hogy valamilyen módon juttassa haza. Néhány évvel később az ügyvéd úr érdeklődött a képek hazaérkezése felől. Megdöbbenve tapasztalta, hogy a művek a bronzöntőktől (A. Bruni, F. Bruni) kapott gipszekkel egyetemben az Akadémia pincéjében dohosodnak. Hogy azóta hova kerültek, senki sem tudja.

A Via Margutta beli hagyaték 3 szobrát (A szép nápolyi nő kalapos verzióját, egy Kavicsasszonyt és a Hommage á Karinthy-Olivecronát) az örökösök kérése szerint a Galleria Nazionale D'Arte Moderna E Contemporanea tulajdonába helyezték át. (Centrone Úr még abban az évben látta kiállítva a szobrokat a Múzeum 'Új szerzemények' című kiállításán.

Beszélgetésünk alatt további érdekességek és történetek is szóba kerültek. Az 'igazság' emberének megnyilatkozásából számomra kiderült, hogy fontosnak tartotta a hagyaték egyben tartását. Munkája nélkül, ma szegényebbek lennénk Tot munkásságának teljes grafikai anyagával és számos szobrának eredeti változatával.

Mit rejt a Vatikáni Múzeum?

2009-06-19T14:42:00.000-07:00

A Vatikánban találhatók azok a szentkapuk, melyek csupán a Szent Évek idején láthatóak nyitott állapotban. Az első szentkaput V. Márton pápa nyitotta ki 1423-ban, a San Giovanni in Laterano bazilikában egy arany kalapács segítségével.

Abban az időben 33 évente nyitották ki a kapukat,

ma ez a ceremónia 25 évente zajlik rituális lépésekben.

VI. Pál pápa Amerigo Tot-tal való baráti viszonyát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1975-ban a művészt kérte fel, hogy készítse el azt a kalapácsot és vakolókanalat, mely szerszámok a szentkapu kinyitását és befalazását segítik. Érdekességük, hogy markolatuk VI. Pál pápa kéznyomatát visekik.

Tot halála után ezek a művek a Vatikáni Múzeum tulajdonába kerültek.

A Goldoni család sírkápolnája Bolognában

2009-06-18T14:24:00.000-07:00

Amerigo Tot 1940-ben készítette el a Goldoni család sírkápolnájának márvány domborművét Bolognába. A Certosa temető munkatársaival történt hosszas levelezés után sikerült megtudnom az emlék pontos helyét (Campo Ospedali, Vialle Sud, Capelle no.5), illetve engedélyt kérnem annak fotózásához a temető szigorú rendjeit figyelembe véve. (Ezúton is köszönöm Roberto Martorelli segítségét.)

A kápolna homlokzatán, az ajtó fölött 210x280cm-es felületen jelenik meg az Utolsó ítélet 472 figurával. Számomra azért is fontos mű, mivel az egyetlen kőből készült szobor az életműben.

A relief eredetileg agyagból készült. A fotóarchívumban több képet is találtam az agyag változatról.

A sírfelirat betűi bravúrosan pozitívban vannak kifaragva.

A szöveg a következő:

E VIDI VN GRAN TRONO CANDIDO E VNO CHE SOPRA ESSO SEDEVA E VIDI I MORTI GRANDI E PICCOLI STARE DAVANTI AL TRONO E SI APRIRONO I LIBRI E FV APERTO VN ALTRO LIBRO CHE E QUELLO DELLA VITA E I MORTI FVRONO GIVDICATI SOPRA QUELLO CHE ERA SRITTO NEI LIBRI SECONDO LE OPERE LORO...

A pokolra jutottak figurái között Hitler alakja is megjelenik:

A domborművön 4 méteres magasságban, az állványzatról látható csupán Tot szignója a sírfeliraton is említett nyitott könyvek egyikébe vésve, melynek másik lapján a dátum is rögzítésre került római számokkal (MCMXLII azaz 1942! az eddig ismert 1940 helyett.):

A sírkápolna belsejében minden egyes családtag gránit sírlapjára egy-egy kb 20cm nagyságú angyalfigura van applikálva. Én ezeket is Tot-nak tulajdonítom, lévén, hogy az archívumban ebből az időből találunk hasonló témában és felfogásban mintázott kisplasztikákat:

Záridő

2009-06-16T05:34:00.000-07:00

A nemrégiben előkerült Amerigo Tot fotóarchívum képeinek hátuljáról még Magyarországon kigyüjtöttem a Tot portréit és műtárgyait rögzítő fotográfusok címét azzal a szándékkal, hogy Rómában járva felkeresem azokat. Azonban a listámon szereplő 16 római fényképész egyikét sem sikerült megtalálnom. Legtöbbjük rég meghalt. Üzleteik, laborjaik helyén trattoriákat, hoteleket, bankokat de legfőképp lehúzott redőnyöket találtam.

Remélem, hogy ez csak egy hosszú záridő. Hagyatékuk bizonyára lappang valahol. A fényképészek nevei és az általam felkeresett címeik a következők:

Agenzia Nazionale - 6 Via Rasella

De Antonis - 51 Piazza Spagna

Boccardi, Cosimo - 55 Via delle Carrozze

Cantoni, A. - 48-54 Via M. di Lado

Como, Michele - 86 Via Margutta

Melodesi, Ivo - 97 Via dei due Macelli

Osvaldo, Restadi - 48 Via Emilia

Paolo di Paola - 65 Via della Lungarina

Petraglia, Giorgio - 5 Piazza Tuscolo

Petri, Alfredo - 72/a Via dei Serpenti

Pietzsch, Paul M. - 4 Via Abruzzi

Ramosini - 122/a C. Cavour

Sansone, Antonio - 28 Via Canova

Savio, Oscar - 322 Corso Umberto

Sorci, Elio -149 Via Quatro Novembre

Vespasiani - 27 Via dei Maroniti

Már látom az Alagút végét

2009-06-15T12:50:00.000-07:00

Adott egy dombormű. Beton. 3x10 méter. Nem kicsi. Róma viszont elég nagy ahhoz, hogy egy ekkora mű elvesszen benne.

Adott egy helyszín: Automobile Club d'Italia. 3 is van Rómában. Közülük találomra az első mindjárt a Termini pályaudvar mellett: Via Marsala 8.

Az épület egyik bejáratánál csóválják a fejüket az egyenruhás ajtónállók. Marad az oldalsó bejárat az árkádok alatt. A portás segítőkész. Nem tud a mű hollétéről, de a liftbe invitál. A második emeleten nyílik az ajtó. Balkéz felől megjelenik Tot 1959-ben készített beton reliefje, melynek címe: Alagút, vagy máshol: Fényszórók és szemaforok. Nincs mit kérdezni. Már látom az Alagút elejét...

A szobor - néhány repedést leszámítva - jó állapotban van. A mű könyvekben közölt mérete viszont pontatlan. A helyes: 300x810 cm.

Az archív fotógyűjteményben megtaláltam az Alagút betonzsaluzatáról készült képet:

Piazza del Popolo

2009-06-15T12:42:00.000-07:00

A fehérvárcsurgói hagyaték rajzai között kevés olyat találtam, ami tájat vagy utcát ábrázol. Az egyik skicc viszont eszembe jutott a minap, a Piazza del Popolo-n járva:

Via Margutta 17

2009-06-15T12:16:00.000-07:00

A múlt heti téves cím után ma ismét felkerestem a Via Marguttát. Az időközben előkerült 1968-as archív felvétel alapján most már hamar sikerült beazonosítani Tot egykori lakhelyét, műtermét a Pincio oldalán: Via Margutta 17, II.emelet:

Az Otello, avagy Tot törzshelye

2009-06-15T11:59:00.000-07:00

Néhány száz méterre a Via Marguttától található az Otello alla Concordia, az az étterem, ahova Amerigo Tot, mint törzsvendég gyakran eljárt. A Via della Croce 81 belső udvarából nyíló belső helységben a mai napig kint lógnak a hely művészvendégeinek festményei, grafikái. A képek között hamar megtaláltam a 'Tot falat', azaz azt a hat grafikát, melyeket a hatvanas években a Mester az Otello-nak adományozott.

Mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás?

2009-06-14T07:51:00.000-07:00

...vagy a kavics?

Kérdezhetném mindezt az után, hogy találkoztam Arturo Martini A pisai lány (1929) című szobrával. Valószínűleg Tot is láthatta a szobrot A szép nápolyi nő (1940) elkészülése előtt. Mindenesetre a hasonlóság a címadásban és a szobrok formai megoldásában szembetűnő:

Azt pedig már csak halkan merem megjegyezni, hogy Arturo Martini Napozó nő (1930) című művével Tot kalapos Partenopeája rokonítható:

A béke őre Anzioban

2009-06-13T15:41:00.000-07:00

A mai napon a tengerparti Anzio városába utaztam, ami mintegy 60km-re, délre fekszik Rómától. Amerigo Tot 1975-ben kezdett foglakozni a II. Világháborúban őrtoronyként funkcionált beton félgömb szoborrá alakításával. Egy korabeli fénykép rögzíti a '

75-ös állapotot:

Tot 1976-ban egy harcos portréjává alakította az építményt. Az anyagát tekintve beton és vas szobor a Meteorhoz hasonlóan szintén siralmas állapotban van. Félő, hogy ha a mű felületét borító vaslemezeket nem restaurálják időben, akkor A béke őre az enyészeté lesz.

Meteor

2009-06-12T13:40:00.000-07:00

A Meteor felállítása (1954) óta eltelt 55 év folyamán a szobor és környezete jelentősen megváltozott. Az építészet abban az időben újra felfedezte a betont, és a maga puritánságában használta. Így volt ezzel Amerigo Tot is amikor megalkotta a Meteort.

A betonplasztika esetében akárcsak az épületeknél az évtizedek folyamán oly mértékű korrodáció lépett fel, ami a statikáját, szerkezetét gyengíti. A Meteor keleti oldalán hosszanti irányban egy 30x10cm széles üreg tátong, melynek tengelye mentén a szobor repedni kezdett. Helyreállítása időszerű lenne.

A mű környezete is igencsak átformálódott. A körüljárhatóságot a szobor nyugati oldalán lévő hatalmas babérfa akadályozza. A korabeli fotókon látható, a Meteort mintegy körülölelő sövénysor is hiányzik már.

Még egy érdekesség: a szobron a keletkezett nyílás mellett találtam még egyet, ami viszont eleve oda tervezett:

A Római Magyar Akadémia pincéjében

2009-06-12T08:40:00.000-07:00

1984-ben, Tot halála után a szoborhagyaték egy része a Római Magyar Akadémiára került. A mai napon leltárba vettem az itt található műveket, melyek nagy része a szobrok gipsz negatívjai vagy a bronzöntéshez előkészített viasz variációk.

01. Történelmi ellipszis (gipsz negatív, 4 részből) 83x25cm

02. Műtét (gipsz negatív) 98x160cm

03. Beszélgetés az írástudókkal (gipsz negatív) 40x50cm

04. Keresztre feszítés és Feltámadás (2 mű egyben, gipsz negatív) 80x50cm

05. 1 doboz viasz szoborrészek - a Táncoló bacchánsnők egyik variációjához

06. 1 doboz viasz szoborrészek - a Pletyka sorozat figurái

07. A szép nápolyi nő (kalapos változat) (gipsz, 2 részben)

08. Holdnéző I. (gipsz) 56cm

09. Kavicsasszony I. (gipsz) 31cm

10. Kavicsasszony II. (gipsz) 34cm

11. Kavicsasszony III. (gipsz, törött) 37cm

12. Nyugalmazott birkózó (gipsz) 26cm

13. A generális (gipsz) 26cm

14. A Mag (gipsz) 18x17cm

15. Városterv (gipsz, 2 példány) 30x30cm

16. 1 rézlemez (Raffaello falidísz) 20x40cm

17. 1 rézlemez (grafikai nyomóforma) 19,5x48cm

18. 2db törött gipsz dombormű negatív

19. 2db szilikon negatív - kalász (legyező) forma

Dosszié a pincéből

2009-06-12T08:17:00.000-07:00

A Római Magyar Akadémia pincéjéből, a szobrok mellett más érdekesség is előkerült. Egy megsárgult, penészes dosszié, amiben Tot néhány köztéri szobrához kapcsolódó szerződést talaláltam. (A dosszié felirata: SZERZŐDÉSEK / LEVÉL-MÁSOLATOK)

Ezekből egy a Gödöllőre került Mag szobor szerződéséről, annak teljesítéséről, térítési költségeiről, határidőkről szól.

Egy másik a Khatami generális síremlékének elkészítését rögzítő kétnyelvű dokumentum.

Egy harmadik egy hozzájárulás, mely szerint a Pécsnek adományozott Kavicsasszonyok 2 példányából a Zsolnay gyár 20-20 számozott, eozinmázas szobrot készíthet.

Kennedy-emlékmű

2009-06-11T13:21:00.000-07:00

1966-ban Amerigo Tot megnyeri a római Kennedy-emlékműre kiírt pályázatot. A mű az elnökkel végző 3 golyót szimbólikusan jeleníti meg szögek formájában. A szobrot Tot el is készítette, de felállítására már nem került sor. A mai napig a Római Magyar Akadémia kertjében áll csonkán. Eredetileg 3 darabból állt. Mára a felső 2/3-ada eltűnt.

A hiányzó felső rész végett viszont betekintést nyerhetünk a szobor belsejébe:

A csonka gúla méreteiből kiindulva kiszámolható, hogy a Kennedy-emlékmű 2,5 méter magas lehetett eredeti formájában, valahogy így:

Szkander bég lovasszobra

2009-06-10T15:21:00.000-07:00

Amerigo Tot 1937-ben megnyerte az albán kormány nemzetközi szoborpályázatát: nemzeti hősük, Szkander bég lovasszobrának elkészítésének jogát. Időközben azonban megszállják Albániát az olasz fasiszták, így gyakorlatilag meghiúsul a szobor elkészülése. A műről csak néhány rajz és két archív felvétel maradt fenn.

Tot említést tesz arról, hogy később aztán az olasz kormány egy olasz szobrásszal, bizonyos Romano Romanelli-vel Amerigo Tot tervei alapján készítteti el a bég szobrát Rómába.

Utánajártam. A szobor a Piazza Albaniára került. A két mű viszont - azon kívül, hogy mindegyik lovasszobor - köszönőviszonyban sincs egymással:

Doreen Kay síremléke

2009-06-10T13:51:00.000-07:00

Marcus Aurelius falának legdélebbi pontján, a Porta San Paolo és Caius Cestius piramisa mellett van egy temető: a Cimitero Acattolico azaz a "nem katolikusok temetője". Gyakran emlegetik az "angolok temetőjének" is, hiszen a messzi Albionból származó, Rómában elhalálozottak temetkezési helyéül szolgált. Olyanoknak, mint John Keats vagy Percy Bysshe Shelley.

De itt lelt végső nyugalmat August von Goethe Johann Wolfgang von Goethe fia is.

A mediterrán ciprusokkal tűzdelt temetőben a 6-os sor végén leltem rá Amerigo Tot egyik szerelmének, Doreen Kay-nek síremlékére.

Doreen 1965-ben történt tragikus elhalálozása után készítette Tot azt a 2x1 m-es mészkő sírkövet, amin csupán ez áll: DOREEN, valamint egy szinttel lejjebb a talapzaton:

DOREN •KAY * 25 • OCTOBER • 1939 • FALKIRK • SCOTLAND * • † ROMA • 20 • AUGUST • 1965 (†) (Ez az utolsó kereszt már jól láthatóan hiányzik, ha összevetjük az archív felvételen szereplő sírkővel.)

A Tot által használt mészkő mára igencsak beszürkült.

A fenti képen nem igazán vehető ki, de a kőlap közepére egy 20cm átmérőjű félgömb van neatívban faragva. Talán Tot meg nem született gyermekére utal, hiszen Doreen halálakor várandós volt.

Termini

2009-06-09T15:47:00.000-07:00

Amerigo Tot egyik legnagyszabásúbb alkotásának a Termini pályaudvar homlokzati frízét (1949-53) tekintjük. A fenti képpel ellentétben ma már nincs ilyen rálátás a műre. A helyi buszforgalom annyira megváltozott 60 év alatt, hogy gyakorlatilag a korábban üresen álló téret mára teljes egészében a buszok uralják. Ennek köszönhetően gyakoriak az ilyen összemetsződések:

A fotóarchívum egyik képén Tot a 'dromedár' tetején áll:

Ma ugyanez így fest:

Via Margutta

2009-06-09T14:26:00.000-07:00

A mai napon a Via Marguttán, Tot egykori műtermének színhelyén kezdtem kutatásomat. Arra voltam kiváncsi, hogy az utcában emlékeznek-e még a "Professoréra". Először abban a képkeretező műhelyben érdeklődtem, amelyik, mint helyszín Huszárik Zoltán portréfilmjében is feltünik. A tulajdonosnak nem kellett sokáig gondolkoznia: utca, házszám, még a Mester halálának dátumát is tudta. Egy másik képkeretező - valószínűleg fiatal korából adódóan - nem ismerte Amerigo Tot-ot. Egy kőfaragónak élt leginkább Tot az emlékezetében: a házszámot a falra rajzolta ujjával: 51/b.

A megadott kapualjban végül a portás megengedte, hogy készítsek néhány képet a belső udvarról. Az apró műhelyek által szegélyezett kertben találtam valami érdekeset:

A szarkofágot nézve az archívumban látott 1953-as felvételre gondoltam:

A fenti két szarkofág csak drámaian hasonlít egymásra. Az 53-as felvételen a Piazza Navonán található kút szerepel. Ma így fest:

2009. 06. 10. Helyesbítés: a kőfaragó által megadott szám nem Amerigo Tot egykori címe. A szarkofágért azért megérte a tévedés.

Csütörtökön megpróbálom újra: Via Margutta 17.

Tot a benzinkúton

2009-06-09T14:20:00.000-07:00

Amerigo Tot murális művei jutottak eszembe erről a Palazzo di Giustizia-val szemben található benzinkúti lábazatról.

A grafikai hagyaték leltározása

2009-05-25T14:35:00.000-07:00

Bármilyen meglepő, Amerigo Tot grafikai hagyatékának legnagyobb hányada egy pincében vár szebb napokra. Talán egy kicsit ilyen volt 2009. május 23-a, amikor az 1984-es leltárazás óta eltelt 25 év után a rajzok végre ismét fókuszba kerültek.

Az Amerigo Tot Emlékév kapcsán, a művész életművét kutatva elengedhetetlen egy pontos jegyzőkönyv elkészítése, amely tételesen végigveszi a rajzi hagyaték minden egyes darabját.

Az egykori (1984) leltár így összegzi a Mester halála után a római műteremben találtakat:

Jól látható, hogy - nyilván - idő és megfelelő technika hiányában a nyolcvanas években 'csak' arra futotta, hogy számokban összegezzenek. Ezt mintegy kiegészítendő most végre elkészült a részletes lista a művek pontos méretezésével, azok digitalizálásával.

Cosimo Boccardi fotómontázsai

2009-05-25T05:50:00.000-07:00

Amerigo Tot 1960-62 között elkészítette a Tiltakozás című kisplasztika-sorozatot. A látásmód, ahogy Tot az elgépiesedés ellen tiltakozott jóval megelőzte saját korát. Az elkészült műveket Cosimo Boccardi fotográfus segítségével mesterséges környezetbe helyezték, vízió szerű állóképeket teremtve ezáltal. Az archívumból előkerült montázsok egyikén lelepleződik a fotós által segítségül hívott trükk:

Fotóarchívum Magyarországról

2009-05-24T11:38:00.000-07:00

2009. májusában előkerült az egykor Amerigo Tot tulajdonát képző, közel 2000 fényképet magába foglaló archívum. A digitális feldolgozás és csoportosítás megtörtént. A képek - hátoldalukon datálással és számos esetben az adott fotográfus hivatalos pecsétjével - pontosítják és kiegészítik az életmű ezidáig ismert alkotásait. A hagyaték rávilágít Tot murális műveinek jelentősségére, melyek által az olaszországi kutatómunka további helyszínekkel bővül.

A felvételek legrégebbi darabja egy 1931. március 31-én keltezett, Berlinből küldött képeslap, amelyen a 22 éves Tóth Imre látható: